MARS - A vörös bolygó

Kevés dolog van a csillagászatban és az űrkutatásban, ami ennyire megosztaná az emberiséget, mint a vörös bolygó, a Mars. Húsz éve még tátott szájjal bámultuk az első űrszondák által küldött félreértelmezhető képeket a planétáról, mostanra azonban hála a modern technológiának, jó néhány rejtélyről kiderült, hogy csupán a természet véletlen, bolondos játéka.

Az emberiséget mindig is lázban tartotta a Mars, és miután befejeződtek a Hold expedíciók, az új cél nem is lehetett más, mint a vörös bolygó. Miután minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a Holdon az élet legkisebb csírája sem létezik, a figyelem középpontjába a Naptól számított negyedik bolygó került.


A vörös bolygó

Oroszország (akkoriban még Szovjetunió) már 1960-ban elkezdte a Mars expedíciókat, de az első próbálkozások kudarccal végződtek, hiszen Korabl-4 és Korabl-5 űrszondák még Föld körüli pályára sem tudtak állni. Két évvel később a Korabl-11 és a Korabl-13 már Föld körüli pályára állt, de utána mindkettő meghibásodott, így el sem tudták hagyni a Föld légkörét. A Mars-1 viszont megkezdte hosszan tartó útját a bolygó felé, de 107 millió kilométerre a Földtől elvesztették vele a rádiókapcsolatot, így ez a próbálkozás sem végződött sikerrel.

1964-ben az amerikaiak is megpróbálkoztak szondát juttatni a Mars közelébe, a Mariner-3 kudarca után a Mariner-4 nevű végre sikerrel járt, fityiszt mutatva ezzel az oroszoknak. A Mariner-4 9844 kilométerre közelítette meg az égitestet és rövid idő alatt 21 képet küldött a Földre a tudósok legnagyobb örömére, valamint fontos információkkal szolgált a marsi atmoszféra összetételéről.


Mariner-4

Öt év múlva két új űrjármű tovább gazdagította a Marsról készített fényképek sorát, ugyanis a Mariner-6 és Mariner-7 további kétszáz képet készített jóval közelebbről, mint elődei. 1971-ben pedig a Mariner-9 egy éves ténykedése alatt hétezernél is több fotót küldött a Földre, köztük a Mars két holdjáról, a Phobosról és a Deimosról. A kutatók fontos információkhoz jutottak a légkörről, a felszínről és a nyomásról, így eddig ez volt a legsikeresebb misszió.


Mariner-9

Lassan az oroszok is elkapták a fonalat, a Mars-5 60 képpel járult hozzá Mars-galériához 1973-ban...

1975-ben az amerikaiak újabb jelentős lépést tettek a bolygó megismerésére, a történelemben először egy ember által alkotott gépezet landolt a Marson, az első holdraszállás hetedik évfordulóján a Viking-1 és Viking-2 szonda sikeres leszállást hajtott végre a vörös bolygó felszínén. A két szonda vizsgálata alapján a Mars talajában nem volt kimutatható szerves anyag...


A Viking-1 felvétele

Ezután pár évig csökkent az űrkutatók aktivitása, csak néhány sikertelen kísérlet történt, mint például a Mars Observer titokzatos elhallgatása három nappal azután, hogy elérte a Mars pályáját.

1996 novemberében indult útjára a Mars Global Surveyor, ami az első teljes sikerrel végződött expedíció volt a Viking szondák óta. Pedig nem indult tökéletesen, mert a kilövést el kellett halasztani egy panel hibája miatt. Célba érkezése után azonban rengeteg képpel és adattal látta el a kutatókat, és még napjainkban is a Mars pályáján kering...

A Mars Pathfinder 1997-es útja is sikeresnek mondható, annak ellenére, hogy később megszakadt vele a kapcsolat. A Pathfinder leszállt a bolygó felszínére, ami az első sikeres leszállás volt a Vikingek óta, húsz év után.

1998-ban két sikertelen misszió borzolta a kedélyeket, előbb a Mars Climate Observer, majd egy évvel később a Mars Polar Lander mondta fel a szolgálatot működés közben. Előbbi valószínűleg túl közel ment a bolygóhoz, és ez okozta a problémát, utóbbi pedig csak arra volt képes, hogy az antennáját a megfelelő irányba fordítsa, amikor megszakadt vele a kapcsolat.

Ezután sikeres próbálkozások következtek, 2001-ben a Mars Odyssey, majd a Mars Express és a Beagle-2, bár utóbbi, amely geokémiai vizsgálatokat végzett volna, tönkrement landolás közben.

2003-ban, három nap különbséggel indult útjára a Spirit és az Opportunity. Nekik köszönhetjük a nagy felbontású panoráma képeket a bolygóról, a két jármű jelenleg is a távoli bolygón dolgozik.


A Spirit panorámaképének egy darabja


Egy másik kép az Opportunity kamerájától

A jövőben is várható, hogy újabb gépek hagyják el a Föld légkörét és kezdik meg fél éves utazásukat a világűrben azért, hogy felkutassák a Marsot. A Mars Science Laboratory 2007-es, az ExoMars 2011-es terve legalábbis erre utal. Az ExoMars az élet jeleit fogja keresni a bolygó felszínén, a Science Laboratory pedig a Spirit és az Opportunity útját fogja követni.

A Mars történelméhez mindig is nagy talányok kapcsolódtak, az égitest számtalan megválaszolatlan kérdést vetett fel, bár a modern technikának köszönhetően jó néhányról lehullott már a lepel.

Már az 1600-as évek elején Galilei is figyelte a Marsot, de Giovanni Schiaparelli 1877-es bejelentése hatalmas vitát váltott ki a kutatók között. Az olasz kutató állította, hogy egyenes vonalakból álló hálózatot fedezett fel a bolygó felszínén, amely értelmes lények munkájának eredménye.

A legnagyobb bombát talán a Viking-1 1976-os fényképe robbantotta, ugyanis az egyik képen egy emberi archoz hasonlatos domborulat volt látható. A képen látható arc annyira élethű volt, hogy sokan biztosra vették, ez csak egy értelmes civilizáció műve lehet.


A Mars-arc három fényképe három különböző szonda alapján

A későbbi képek tanúsága szerint azonban az arc nem mesterséges képződmény, a tudósok szerint egyértelműen a természet hozta létre. A képek alapján azonban észrevehetjük, hogy félelmetesen arányosnak tűnik az egész, a körvonalai is szabályosak, ami elég ritka a természetes képződményeknél. Az arc közepén egy nagy törésvonal található, ami valamiféle erózió jelenlétére utal, elképzelhető, hogy a régebbi felvételeken ez a jelenség még nem játszódott le, vagy csak a távoli képen nem látszik.


Nagyfelbontású kép az arcról

Mi az igazság? Valószínűleg sohasem tudjuk meg...

Pár évvel ezelőtt mindenki biztos volt abban, hogy bár cseppfolyós víz nem található a Marson, megfagyott jégsapkák formájában van víz a planétán, ugyanis a kráterek peremén fagyott, fehér anyagot fedeztek fel. Mára azonban bebizonyosodott, hogy amit megfagyott víznek gondoltak, az nem más, mint szárazjég.


Egy marsi kráter

A tudósok úgy gondolják, hogy valamikor volt víz a bolygón, legalábbis erre utalnak azok a képződmények, amelyek kiszáradt folyómedrekre emlékeztetnek.

A valóságban a Mars felszíne sűrű kráterekkel borított, valószínűleg becsapódó kisbolygók okozták, ami nem meglepő, mert a parányi égitestek övezete a Mars pályájához közel található.

A Mars legnagyobb vulkánja az Olympus Mons, egy hatalmas természetes képződmény, ami 25 km magasan kiemelkedik a bolygó felszínéből, az átmérője pedig 600 km.


Olympus Mons

A Mars légköre elég ritka, nagyrészt szén-dioxidból (96%) áll, a fennmaradó rész argon és nitrogén. A légkör nyomása nem éri el a Földön lévő nyomás századrészét sem. A Marson állva az égboltot nem kéknek látnánk, mint a Földön, hanem inkább narancsvörösnek, esetleg rózsaszínnek. Ennek az oka, hogy az időnként feltámadó viharok porszemcséket juttatnak a légkörbe, ami csak nehezen ülepedik le.

Régen a tudósok azt gondolták, hogy hatalmas viharok tombolnak a bolygó felszínén, de mára ez az elmélet megdőlt. Minden bizonnyal amit nagy viharnak gondoltak, azok csak lágy szellők...

A Marson is vannak évszakos változások, akárcsak Földünkön, de ott jóval tovább tart egy-egy évszak, nagyjából kétszer annyi ideig.

A bolygónak két holdja van, amit találóan Phobosnak (félelem) és Deimosnak (rettegés) neveztek el. A kutatók gyanítják, hogy a két hold valamikor kisbolygó lehetett és a Mars vonzáskörzetébe kerülve a bolygó pályáján ragadtak. A Phobos közelebb kering anyabolygójához, mint bármelyik más hold a Naprendszerben, a távolság kettejük között kevesebb mint hatezer kilométer. A Deimos a kisebb hold a kettő közül, átmérője mindössze 12 kilométer, ezzel kiérdemelte a "legkisebb hold a Naprendszerben" titulust.


Phobos és Deimos

Mindig is érdekelt az űrkutatás, a csillagászat. De azt hiszem elsősorban nem a tudást szomjazom ha az Univerzumról van szó, hanem elsősorban a titkok és talányok ragadnak magukkal.

De mi az igazság a Marssal kapcsolatban? Tényleg értelmes lények alkották a bolygón fellelhető titokzatos képződményeket? Vagy csupán minden a természet műve? Tényleg létrehozhat a természet olyan egyedülálló dolgokat, amiket a Marsról készült fényképeken láthatunk?

Valószínűleg sohasem tudhatjuk meg a teljes igazságot, de reménykedem, hogy több megválaszolatlan kérdésre egyszer választ kapok majd...